A fiatalság lelki tényezőinek meg van a fizikai vetülete is. A gondolkodás, a világhoz való hozzáállás rugalmassága az agy ill. az idegrendszer képességeitől függ.

Az élő szervezet részei közötti együttműködést, a szövetek, szervek s az őket alkotó sejtek működésének összehangolását, környezethez való alkalmazkodását a sejtközi információs rendszer, a neuro-endokrin rendszer biztosítja. A rendszer két, viszonylag autonóm alrendszerből áll : az idegrendszerből és a hormonális rendszerből.

Nos az információ hatalom. Ez a titok: hogy helyes információ áramoljon. Ezt az agy helyes működése, megfelelő tudat biztosítja.

Az idegrendszer kommunikáló idegsejtek (neuronok) halmaza. Az idegrendszernek mai tudásunk szerint nincs olyan sejtje, amelyből kiindulva anatómiailag ne lehetne eljutni az idegrendszer bármely másik sejtjéhez. Vagyis az emberben ott van a végtelen lehetőség.

Ezen végtelen lehetőségből az ember csak egész kis töredéket használ. Ún. fraktálhálózatokba funkcionálisan tartozó sejteket használ a hétköznapi életben. Tehát nem használja ki az összes idegsejt összes kombinációs lehetőségét, hanem csak bizonyos nagyon kevés féle kombinációt használ. Nos, minél kevesebb idegsejtet használunk, minél kevesebb fraktált működtetünk a tudatunkkal (gondolkodásmódunkkal), annál több neuron lustul el és megy tönkre, annál kevesebbre képes a testünk.

Az idegrendszer és a hormonális rendszer nem választható el egymástól: a hormonok befolyásolják az idegrendszert, ez utóbbi pedig részt vesz a hormontermelés szabályozásában, sőt magában a hormontermelésben is.

Mindkét rendszerben a hírvivők, az információ hordozói kémiai vegyületek, s nem egy esetben ugyanazok;
­A hírvivők mindkét rendszerben a sejtek receptorain keresztül hatnak s változtatják meg, irányítják működésüket;
­Lényeges különbség a két rendszer között, hogy az egyik - az idegrendszer - elsősorban sejtről sejtre közvetlenül, egyenesen a címzett szervhez juttatja el az üzenetet. A másik - a hormonális rendszer - a hírvivőket bejuttatja a véráramba, s onnan választódnak ki a célsejteken; ­ az előbbi különbséggel függ össze, hogy az idegrendszer elsősorban a gyors üzenetek közvetítésére alkalmas, míg az endokrin rendszerben az üzenetek sokkal lassabban, néha több óra alatt jutnak el a címzetthez.

A jógik ill. a megvilágosodásra törekvők a hormonjaik (a szexuális energia  átalakításával) segítségével érik el, hogy idegrendszerük kiegyensúlyozottabb. Nem vagyok kutató, de gyanítom, hogy átlagtól magasabb és kiegyensúlyozottabb a hormonszintjük és az egészséges neuronjaik száma.