"Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár életében... (Shakespeare: Ahogy tetszik II. felvonás 7. vers)

Mindig légy tudatában, hogy az emberlét egy színészi játéklehetőség! Ráadásul a rendező is Te vagy. A figyelmed/tudatod egy része mindig lássa a dolgokat a rendező szemszögéből! Így a tudatod nem lesz beszűkült, nem leszel függő, mindig szabad maradsz.

Pl. látod azt az anyát aki vagy, aki épp a gyerekét kíséri óvodába és zaklatott, mert a gyermek sír. Ha figyelsz, látod, hogy színész és rendező is vagy a jelenetben. Rendezőként kiadhatod az utasítást az anyát játszó színésznek, hogy mélyedjen el jobban a drámai helyzet átélésében vagy épp lépjen ki a drámából, élvezve a gyerekre gyakorolt különösen erős befolyásoló hatalom mámorító érzését. Ezzel akár átirányíthatod a gyerek figyelmét valami olyan érdekes dologra, ami leköti figyelmét kizökkentve bajából, élvezetet adva, mosolyt csalva arcára.