Mindig az új generáció a spirituális tanító.
Az új generáció mindig újabb spirituális tudással születik (ezért ma már felismerték, hogy pl. vannak indigó gyerekek).

Ők veszik rá az idősebb generációt, hogy lazábbak, őszintébbek legyenek. Hogy legyenek bátrak, ne féljenek az újtól! Az öregek a tinédzser unokáiktól tanulják meg a számítástechnikát. A fiatalok nagy türelemmel, egészen eredeti, ösztönös tanítási módszerekkel eredményesek.
Hiába indulnak idősek is a tehetségkutató versenyeken, azokat egész fiatalok nyerik általában. A tehetség az idővel kopik, ill. fiatalok képviselik az új világ új energiáját, ritmusát, tudatát. 

A fiatalok megtanítják az időseket, hogy merjenek eredetiek lenni! Merjenek külőnbőzni a tőbbségtől és járjanak egészen eredeti életutat. A fiatalság megtanítja az idősebb korosztályt, hogy semmi sincs köbe vésve. Minden változik. Még olyan örök értéknek tűnő dolgok is, mint a családmodell.

A fiatalok nem csak politikai, technikai, hanem spirituális forradalmat is csinálnak. Tanulni tőlük kell.

Kisgyermek korban, amikor a gyerekek közösségbe szoknak, gyakran fáj a torkuk, ill. belázasodnak.
Ez azért van, mert a mai köznevelés nem kibontakoztatni akarja a személy képességeit (lehet valakinek bármilyen tehetsége pl. a kézenjárásra, a gondolatolvasásra, stb., a nevelés során megtanítják, hogy ezek nem kívánt dolgok, ezeket ne gyakorold, a lábon járást és a szavak értelmezését gyakorold, mert ebben a civilizációban ez az elfogadott.)
A személyiségnek ez az elfojtása az oka a láznak, torokfájásnak. Az élet tüze próbál a lényben újból és újból előtörni. Ahelyett, hogy egy tanár néni utasításait követi, szeretne kiteljesedni. Végre tökéletesen érezni magát a bőrében. Mozogni, ötletelni, mindenből játékot csinálni. Hisz az ő számára az élet még élmény, izgalmas és lehetőségekkel teli. Amit egy tanterem falai és az utasítások lekorlátoznak.

Az nem baj, hogy megismerjük, mik a játékszabályai ennek a kultúrának. De legalább felnőttként merni kell leválni az ősökről és megélni saját világunkat saját vágyaink és hitünk alapján.
A felnőtt sosem fejlettebb a gyereknél. Az universum mindig fejlődik. Minden egyes nemzedékkel tehetségesebb, kreatívabb lények születnek a Földre. Az igazság az, hogy a korábbi generációnak kell tanulnia az új generációtól: rugalmasságot, alkalmazkodókészséget, szépséget, művészetet, nyugalmat, hatóerőt. Vagyis az egészség, a boldogság, az élet legfontosabb dolgait.
Az orosz X Factor gyermek artistái is bizonyítják: átlagostól eltérő nevelés mellett a gyermek lehet ügyesebb, erősebb, rugalmasabb, felelősségteljesebb, szebb, nagyobb hatású, mint a felnőttek:

https://www.youtube.com/watch?v=9WSA4mwvmeY&feature=related

Ha megfigyeled, a legnagyobb befolyással a világra a fiatalok vannak. Ők csinálnak forradalmat, ők hoznak létre új stílusokat az életmódban, öltözködésben, zenében. Ők adják a legtöbb kreatívitást tudományban, művészetben.
A kor előrehaladtával az ember szabadságérzete, így kreativitása, sorsára gyakorolt befolyása csökken, mert ezek helyét kitölti a felelősségérzet, az aggódás, a szorongás, a megrekedés.

Ha képes vagy rugalmas (testileg, szellemileg) maradni vagyis fiatal, akkor győztél.