"Addig fiatal az ember amíg kisgyerekei vannak." - mondta édesanyám.
És valóban. Addig fiatal az ember, amíg befolyása van, amíg szeretik, amíg feltétel nélkül bíznak benne, amíg teljes felelősséget vállal teremtményei fölött - vagyis amíg istenemberként (Isten a saját képére teremtette az embert) él.
A gyerekek azonban felnőnek. Saját akaratuk lesz, és kikerülnek a szülői befolyás alól.
Ahhoz, hogy az ember fiatal maradjon, befolyást kell gyakorolnia a világára, szeretve kell, hogy legyen, élveznie kell az emberek bizalmát és teljes felelősséget kell vállalnia minden teremtményét illetően. Vagyis megvilágosodottnak kell lennie.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek