A XIX. század a tehnikai forradalom százada volt, a XXI. század a spirituális forradalom százada.
Az emberek egyre növekvő számban jönnek rá, hogy ők alapvetően örökéletű szellemi lények.  
Sajnos az ébredés sok fájdalommal jár. Hisz az ébresztés lényege, hogy vedd észre, nem az vagy, akinek hitted magad, hanem sokkal több. Erre úgy jövünk rá, hogy egyre kevesebb dolog működik a hagyományos életfilozófia szerinti életünkben. Megromlanak a társas kapcsolataink, balesetek, válságok érnek, stb.
Az jó, ha fáj, mert akkor élő a lelked, és ki akarja küszöbölni a fájdalmat, mozgósítani fogja erőit, amíg rá nem jösz, hogy a földi kapcsolatainkat, állásunkat, anyagi javainkat előbb-utóbb úgy is el kell hagynunk, a lényeg nem ez. A lényeg az örökéletű, tudatos lényünk.
Természetesen rengetegen lemaradnak az úton és a teljes öntudatlanságba süllyednek. Őket a fájdalom nem megoldásra ösztönözte, hanem a tompultságba, sorsuk fölött nem rendelkeznek (pl. szenvedélybetegek: szenvedélybeteg minden ember, aki nem bír 2 órát csendben, evés-ivás, TV, munka stb nélkül egyedül lenni a gondolataival.) Egy idő után ők már nem éreznek semmit, eltompulnak, vegetatív lényekké válnak.
De akik felébrednek, tudatossá válnak, azok számára az élet egyre inkább játék, élmény, lehetőség, siker, öröm és kiteljesedés. Szándékod szerint alakul, melyik csoportba kerülsz.

Biblia Jelenések könyve 14. rész:
" Indítsd a sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója megszáradt. 
Bocsátá azért, aki a felhőn ül vala az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld."
"Bocsátá azért az angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit megszedé, és veté az Isten haragjának nagy borsajtójába. És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér jöve ki a borsajtóból a lovak zablájáig, ezer hatszáz futamatnyira."