Arisztotelész szerint a tevékeny életnek két fajtája van: a Via contenplativa és a Via activa. A szemlélődő élet és a tevékeny élet. Hasonló a buddhizmus felfogása, mely megkülönböztet elméleti alkotó életet és gyakorlati tevékeny életet.
A szemlélődő ember (megvilágosodott) a világ dolgait és teendőit belső világának rendeli alá, míg a tevékeny ember a hétköznapok kihívásainak való megfelelést helyezi előtérbe. Mindkét út tökéletes lehet. Kívülálló nem mondhatja meg, hogy kinek melyik való. Csak a lelkünk mélyén érezzük, mi a valódi feladatunk.

A szellemi munka, meditáció erőteljes agyi-idegi folyamatokból áll. A figyelem tudatos irányítása, az agyi folyamatok megváltozását, erőteljes idegi- és hormonváltozásokat eredményez. A testben alkalmanként feszültségek, esetlegesen fájdalmak keletkeznek és átlagtól hevesebb érzelmi kitörések szabadulnak fel a tudat alattiból. Ezeket megfelelő testmozgással le kell vezetni. Rendszeres, következetes gyakorlással hozzá kell szoktatni az idegrendszert a gyönyör hossszan tartó elviseléséhez, mely teljes megelégedettségérzéshez vezet.

Látható, hogy a szellemi munka legalább olyan következetességet és kitartást igényel, mint a fizikai.