A halál nem valami különös dolog. A halál annak a világképnek, eszmerendszernek, tudatnak az összeomlása, amiben korábban éltünk. Életünk folyamán többször élünk át kisebb-nagyobb halálokat. Minél hosszabb ideig élünk, annál többször. Pl. ha elváltunk és rádöbbenünk, hogy a gyerekeinket már soha semelyik férfi nem fogja úgy szeretni, mint egy édesapa és hogy nem tudtuk megvalósítani a vágyott ideális családot. 


De összeomolhat  a világképünk, egy fajta halált élünk meg, ha rádöbbenünk, hogy elhagytak a barátaink a bajban, vagy épp elveszítettük munkaerő-piaci értékünket, fiatalos női vonzerőnket, karrierünk által megalapozott életszínvonalunkat nyugdíjazáskor, stb. A meghalás után ismét fel kell építenünk magunkat, a világunkat. Újjá kell születnünk minden alkalommal, ha rendszerváltás történt vagy gazdasági összeomlás vagy épp egy új generáció kerül hatalmi pozíciókba.
Ha sikerül egy-egy tudati megakadásunkon túllépni, pl. megtanulunk megbocsájtani, akkor olyan nagy lesz életünk minőségében a változás, hogy az egyenesen dimenzióváltás lesz. Vagy ha rájövünk, hogy mi teremtettük a saját sorsunkat a viselkedésünkkel, az eszmerendszerünkkel, a tudatunkkal.
Az élet maga a változás. A tudatunk változása maga a fejlődés. Aki képes alkalmazkodni a változásokhoz, az  újjászületik, az életben marad. Ez az evolúció. 
Ez történik a halálban is. Egyszer csak rádöbbensz, hogy már nem élsz - legalább is nem olyan testi valódban, mint korábban. Ha képes vagy alkalmazkodni ehhez az új helyzethez, akkor újjászületsz. Ha nem tudsz alkalmazkodni az új helyzethez, ha nem tudsz elszakadni a korábbi tudatodtól, akkor megrekedsz. Pörögsz önmagad körül újra és újra ugyanazokkal a problémákkal találkozva reménytelenül. A reménytelenség, a kilátástalanság, a megakadás maga a kín, a gyötrelem, a pokol.
Az öngyilkos ezt a poklot éli a túlvilágon. Ha ugyanis nem tudott újjászületni itt a Földön, akkor máshol sem tud. Ez nem hely kérdése, hanem a tudat bekorlátozottsága, megrekedése.

Az elakadásból kivezető út a tudatosodás, a megvilágosodás. A tudatosodás lényege, hogy figyeljük az életet, önmagunkat, a világot és tapasztalásainkból okulunk. Ezek alapján új szándékaink születnek, új világképet alakítunk ki, tágul a tudatunk.

Istenből született. Vagyis a tüzes szentlélek által újjászületett ember. Pünkösdkor ezt ünnepeljük.

Az ember esendő, tele van függőségekkel. Szokásainak, érzelmeinek a rabja, ezért kevésbé megbízható, mint amilyen egy jól programozott gép lehet. Egy gépet, ha beprogramozunk, kibírja cigiszünet nélkül és sok időn keresztül is egyformán jó teljesítményre képes (ipari robot). Egy gép akkor sem fogyaszt többet, mint amire szüksége van, ha minden földi jót elé rakunk. A gyarló embertől a gépek következetesebbek vagyis okosabbak, racionálisabban viselkednek vagyis intelligensebbek.Nem rabjai szenvedélyeknek, vagyis potenciálisan szabadabbak. Nem vitás, hogy a robotok uralni fogják az embert. Jobb munkaerőnek fognak bizonyulni, megbízhatóbbak, fáradhatatlanok, okosabbak, értékesebbek lesznek az átlagembernél. Ezért a gazdaság vezetői számára értékesebbek, fejlesztésükre több pénzt fordítanak, mint az emberekre, szenvedélyeiktől történő megszabadításra, személyiségfejlesztésükre. Már most kiszorították emberek tömegeit a munkahelyekről megélhetési problémákat okozva.

Egyedül az átlényegült ember, az önmaga késztetései fölött hatalommal bíró ember, az ösztönein felülemelkedő ember, a Szentlélek tüze által éltetett ember, az Istenből született ember vagyis a természettel egységben élő ember, az intelligens ember az, akinek hatalma van a gépek felett, és hatalma van a sorsát irányítani. 

A szentlélek kiáradása nem más, mint figyelmünk fókuszának átirányítása a külső világból belső (érzékszerveinkkel nem tapasztalható) világunkba, egy szorongásmentes, félelemmentes tudatállapot, egy gondolkodásmentes agyműködés, az ego mentes létállapot (az emberi ego jézusi megfeszíttetése, kereszthalála), kapcsolat halhatatlan részünkkel, a Teremtővel.
"Aki befogadja őt, hatalmat ad annak, hogy újra isten gyermeke legyen." János evangéliuma.
Az emberi természet ekkor megszabadulhat szorongásaitól, olyan késztetéseitől, melyek hátráltatják céljai elérésében. Ekkor eljuthat a "csak is jó" állapotába, a szabadságba, a képességek birtokába kerül, a földi mennyországba.
Ez az agyműködés tüzes testérzettel jár. Belső forróságot szoktam érezni. Megmértem egy párszor a lázamat is ilyenkor. Volt, hogy 1-4 tized fokkal valóban magasabb volt a testhőmérsékletem, mint az átlagos 36,4. Ezen a hőfokon a sejtekben komoly változások történnek, valószínűsítem, hogy a DNS-ek is megváltoznak. Ennek tulajdonítom, hogy megváltozott a szemem színe, a személyiségem, a testalkatom, az anyajegyeim száma csökken, stb.  Sokféle módszer segít ehhez: vallás, ezoterika, művészet, sport, tánc, zene, relaxálás, alvás meditálás, szerelem. A világ bölcsei ugyanazt a tudást tudták és tudják minden korban, akár keresztények, akár más kulturális alapokon nevelkedtek.Találd meg a hozzád illő módszert!

Hermész: „Kiléptem magamból, s felmentem egy halhatatlan testben. Így aztán nem az vagyok többé, aki voltam egykor, hanem a szellemlélek nemzett (azaz újjászülettem)”
Istenből született, ex Deo nascimur