A Természettel ( a teljes természettel, tehát a Mindenséggel) összhangban élő ember egységben él önmagával a világgal, az álmaival. Nem kell megfejteni az álmait. Azok épp oly világosak és egyértelműek, mint az ébrenléte.

Ilyen a 83 éves Fejes Sándor bácsi, a párom nevelő apja. Elmesélte legutóbbi (2012. húsvét) álmát:
Álmában a tudomására hozták a világ működését. Arról tájékoztatták, hogy végtelen számú világ van, párhuzamos univerzumok. Minden pillanatban dönthetünk, hogy melyik univerzumot, melyik sorsot választjuk. Ez pusztán saját döntésünk, saját figyelmünk kérdése.

Ez a végső igazság.
Pusztán figyelnünk kell (nem beleragadva szenvedélyekbe, szokásokba, e röpke életünk múló értékeibe) vagyis tudatossá válnunk. 

Tehát minden ember hozzájuthat az összes fontos ismerethez a világ működésére vonatkozóan. Ez pusztán a szándékán múlik (Sándor bácsit érdekli, hogy mi az ő emberi életének lényege, mi a halál, stb.) és hogy képes-e a pörgésből, a mindennapi élet taposómalmából kiszakadva, saját gondolatainak teret adni (Sándor bácsi már nem pörög, egy szobában ücsörögve, elmélkedve, ismeretterjesztő műsorokat, könyveket olvasgatva nyugalomban éli napjait, semmilyen szenvedélynek nem rabja).