A Természettel ( a teljes természettel, tehát a Mindenséggel) összhangban élő ember egységben él önmagával a világgal, az álmaival. Nem kell megfejteni az álmait. Azok épp oly világosak és egyértelműek, mint az ébrenléte.

Ilyen a 83 éves Fejes Sándor bácsi, a párom nevelő apja. Elmesélte legutóbbi (2012. húsvét) álmát:
Álmában a tudomására hozták a világ működését. Arról tájékoztatták, hogy végtelen számú világ van, párhuzamos univerzumok. Minden pillanatban dönthetünk, hogy melyik univerzumot, melyik sorsot választjuk. Ez pusztán saját döntésünk, saját figyelmünk kérdése.

Ez a végső igazság.
Pusztán figyelnünk kell (nem beleragadva szenvedélyekbe, szokásokba, e röpke életünk múló értékeibe) vagyis tudatossá válnunk. 

Tehát minden ember hozzájuthat az összes fontos ismerethez a világ működésére vonatkozóan. Ez pusztán a szándékán múlik (Sándor bácsit érdekli, hogy mi az ő emberi életének lényege, mi a halál, stb.) és hogy képes-e a pörgésből, a mindennapi élet taposómalmából kiszakadva, saját gondolatainak teret adni (Sándor bácsi már nem pörög, egy szobában ücsörögve, elmélkedve, ismeretterjesztő műsorokat, könyveket olvasgatva nyugalomban éli napjait, semmilyen szenvedélynek nem rabja).

 

A logikus gondolkozásnak a szokások hatalma vet gátat. Sokan jönnek rá a világ működésének legfőbb szabályaira, igazságokra.

Merni kell észre venni az igazságot, mely ott van az orrunk előtt. És ha kimondtuk, ne mosolyogjunk rajta, hanem alkalmazzuk! Minél többször alkalmazzuk az új hitünket (tudásunkat), annál hamarabb szilárdul meggyőződésünk valósággá. Ezzel új világot teremtünk tetszésünkre.
Ezzel valóra váltjuk legfőbb feladatunk: teremteni. Hisz Isten a maga képére (teremtőképessé) alkotta meg az embert. 

Például a "Maradj talpon!" című műsorban az egyik szereplő elmondta, hogy ő meg tudja teremteni, hogy a Manchaster United (kedvenc csapata) győzzön. Azzal, hogy felveszi a Manchaster United-es pólóját. Ez még akkor is megy neki, ha a meccset felvételről látja. Egyszer 2:0-ra vezetett az ellenfél. Ekkor kapott észbe, hogy nincs rajta a póló. Gyorsan felvette, győzött is a csapata.
Ez a teremtő erő. Így alakítjuk a sorsunkat. Hitünk szerint alakul minden. Neki a póló segített a hitét erősíteni.
Gundel Takáts Gábor ekkor azt mondta, hogy ez nem lehet a valóság, mert ellentmond mindannak, amit eddig tanítottak velünk a valóságról. Ezzel kimondta az igazságot. Hogy az előző generációk tanításának, hitének "áldozatai" vagyunk. Le kell mondani arról a közös társadalmi hipnotizmusról, a közös tudatról, amit "valóságként" hittek elődeink. Merni kell hinni saját teremtéseinkben! Merni kell saját tudatot kialakítani, új valóságokat létrehozni! Ennek útja a tudatosodás, a logikus gondolkozás, mely nem akad el a szokásokon.