Azt gondolod csak a drogos, az alkoholista, a dohányos függő?
A küzdés adrenalinjától függő sportoló, a sikerfüggő sztár, a munkafüggő szingli, az elismerésfüggő nő, az unalmas életét változtatni képtelen ember szintén függő: a megszokásai, a viselkedése, a gondolatai, megszokott érzelmei, szóval a személyiségének rabja. Függővé válik az évek múlásával minden ember (képtelen már új barátokat, új párkapcsolatot, új lakóhelyet, új hivatást, stb. megszokni, ragaszkodik szokásaihoz, tárgyaihoz, kapcsolataihoz, emlékeihez). Ez az agy működéséből adódik. Az agy mindig valami konkrét helyzethez köti a jó érzést - ez adja a függőséget. Életünk során egyre inkább berögzülnek, bevésődnek azok a képek, amik a jó érzéseket adják. Minél kevésbé akarunk (tudunk) új helyzetekben jó érzéseket megélni, annál hamarabb öregszünk. Az öregséget ugyanis a függőség okozza.

A megvilágosodott, átlényegülés útján járó személy ki tud lépni függőségeiből, ő szabad, tud fiatalodni. Szenvedélyesen tud dolgokhoz viszonyulni, de nem válik függővé.

Demetrovics Zsolt addiktológus és Katona István neurobiológus a függőségről http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2011-09-30

Sokszor kűzd az ember olyan dolgokért, amik valóra válását megtapasztalva csalódottan sóhajt fel: "Anyám, nem ilyen lovat akartam!"

Ilyen a női egyenjogúság is. Mert akkor van-e több joga valakinek, ha többet erőlködik vagy ha többet élvezhet? Nem egyenjogúság, ha nőként úgy küzdesz - oroszlánként - a megélhetésedért,  a karrieredért, a piaci részesedésért, stb. mint a férfi. Az őz sem akkor egyenjogú az oroszlánnal, ha ő is vadászik. Akkor vagy egyenjogú, ha lehetőséged van a saját szerepedben - szépség és odaadás - kibontakozni. Abban viszont kötelességed kiteljesedni, hogy gyönyörködtess. Ebből a gyönyörből és odaadásból meríti erejét a férfi. Ekkor meg fog kűzdeni minden akadállyal, boldogan és büszkén a "csillagokat is lehozza neked az égről". Ez a valódi egyenjogúság. Ha a férfi büszkesége sikerekben, a nő gyönyörűsége pedig odaadásban kiteljesedhet.