A Bhagavad-Gítá a védikus irodalom egyik alapművében az ellenséges seregek felsorakoztak. Arjuna a hős vitéz kedves rokonait, tanítóit, barátait pillantja meg mindkét oldalon, harci vágyban égve, készen arra, hogy életüket áldozzák a csatában. Együttérzés és bánat önti el, ereje elhagyja, elméjén zavar lesz úrrá, s nem akar többé harcolni.

Krisnához, Istenhez fordul, aki a következőképpen tanítja:

"Harcra fel, óh, Bharata leszármazottja, hiszen az
elpusztíthatatlan, felfoghatatlan és örök élőlénynek csupán
az anyagi teste van kitéve a megsemmisülésnek!"

"Harcolj a harc kedvéért - anélkül, hogy figyelembe vennéd a
boldogságot vagy szomorúságot, veszteséget vagy nyereséget,
győzelmet vagy vereséget! Így cselekedvén sohasem teszed ki
magad a bűnnek."

"Nagyon ritkán, de észlelek egoistának tűnő gondolatokat, és mindig résen vagyok. Ezért én is tudom, hogy van még egy picike ego maradvány bennem. Sajnos azt nem tudom, hogy mi gátol abban, hogy ez a kis maradvány is megszűnjön." - írja egy törekvő.
Kedves megvilágosodásra törekvő fiatal!
Ego nélkül nem élhetünk a  Földön. Az ego csak akkor káros, ha nem a lélek mélyéről jövő. Ha hazugságra, illúzióra épül.
Ha valaki hadvezérnek született, nem viselkedhet nyusziként. Ő hadvezérként teljesedjen ki! Hatalmas öntudata legyen! Megingathatatlan hite legyen önmagában! Ekkor cselekedetei hitelesek lesznek. Ekkor az ego-ja egybeesik a lelke legmélyével.
Ha valaki nőnek született, nem viselkedhet férfiként. Ő nőként teljesedjen ki! Hatalmas öntudata legyen! Megingathatatlan hite legyen önmagában, az értékességében, szépségében (a gondolatai, az érzései, a teste szépségében), jóságában, abban hogy megérdemli a megvilágosodást, a Földi Mennyországot!

A szépség a legnagyobb hatalom. A szépség az a hatalmas spirituális erő, amely miatt mások szeretnek, anélkül hogy ezért bármit is tennél. Csodálnak, önként a híveiddé válnak, örömmel vesznek körül és szívesen segítenek bármiben.
 Oly igazságos a Jóisten (Mindenség/Természet), hogy lehet valaki analfabétaként, korlátozott képességűként (pl. a hallássérült Weisz Fanni) is a világ legnagyobb hatalmának birtokosa.
Sőt, egy lánynak egyszerűen csak - gondtalanságban - fel kell nőnie. Csak növekedett és ott a kezében a világ legnagyobb kincse. Ezt sok fiatal lány birtokolja. Más kérdés, hogy sokan nincsenek tisztában képességeikkel, ill. nem a legnagyszerűbb célokra fordítják. A hatalmas befolyás az idővel elvész. Visszafiatalodni, visszagondtalanodni, újra hatalommal bírni csak a megvilágosodott tud.

  A férfi és a női szépségtől az ember úgy érzi, jobbá válik. Malek Miklós mondta az X-factort megnyert Kocsis Tiborról, hogy jobbnak érzi magát a dala után.
A spirituálisan szép, tehát sorsalakító hatalommal rendelkező férfi: arányos testalkatú, karcsú, mozgékony, szimmetrikus arcú, mosolygós tekintetű, vonzó ember.
X-Faktor 2.HUNGARY. DÖNTŐ: Kocsis Tibor - A győztes dala - 2011-12-18 Álló taps. Még a versenytárs mentora is behódol az értékelés során a Szépség előtt :)

https://www.youtube.com/watch?v=254MzuTPaNo

A szépség egy belső erő.
Ha megfigyeled, a világ által szépnek nevezett nők sokszor olyan testi adottságokkal rendelkeznek, amit az emberek más nőn szépséghibaként kifogásolnak. 

 Pl. Cindy Crawford bibircsókja a szája fölött. 

Ám ezekben a nőkben olyan belső erő van, egy meggyőző erő, amivel a szépségérzet, a magabiztosság, a kiteljesedettség tudatállapotába képesek rendszeresen kerülni. Mint egy jó színész, aki az aktuális karakterré lényegül át.

Ez az átlényegülés képesség a kiteljesedett (az erő, a szépség, a ""csakisjó" ) állapotba a hatalom, amellyel élnek.

A szépség egy olyan teremtő tudatállapot, amely céljainkhoz segít. Lásd milyen szép volt Steve Jobs, az Apple tulajdonosa, amikor el kezdte vállalatbirodalma fejlesztését! Ez a szépség-tudatállapot volt az ő sikerének motorja. Miután létrehozta fejlesztéseit, el kezdett a teremtéseihez ragaszkodni, ahelyett, hogy a szépség (a kiteljesedettség) tudatállapothoz ragaszkodott volna. Hisz azzal bármikor, bármit alkothat. Ennek eredményeként elvesztette szépségét és sorsa irányítását.

 Mindig Te döntesz: megszerzett dolgaidhoz ragaszkodsz vagy belső lényegedhez.

Sokszor kűzd az ember olyan dolgokért, amik valóra válását megtapasztalva csalódottan sóhajt fel: "Anyám, nem ilyen lovat akartam!"

Ilyen a női egyenjogúság is. Mert akkor van-e több joga valakinek, ha többet erőlködik vagy ha többet élvezhet? Nem egyenjogúság, ha nőként úgy küzdesz - oroszlánként - a megélhetésedért,  a karrieredért, a piaci részesedésért, stb. mint a férfi. Az őz sem akkor egyenjogú az oroszlánnal, ha ő is vadászik. Akkor vagy egyenjogú, ha lehetőséged van a saját szerepedben - szépség és odaadás - kibontakozni. Abban viszont kötelességed kiteljesedni, hogy gyönyörködtess. Ebből a gyönyörből és odaadásból meríti erejét a férfi. Ekkor meg fog kűzdeni minden akadállyal, boldogan és büszkén a "csillagokat is lehozza neked az égről". Ez a valódi egyenjogúság. Ha a férfi büszkesége sikerekben, a nő gyönyörűsége pedig odaadásban kiteljesedhet.

Egy szépnek tartott nő is ronda lehet neked, ha utálod. Közben más, akit alig méltatnak figyelemre, ha megszereted, a világ legszebb tüneményévé válhat.

A megvilágosodás ennek a felismerésnek a kiterjesztése. Vagyis minden szubjektív: minden olyan, amilyen a hozzá fűződő viszonyod. A dolgokat a saját szemüvegeden át látod. Ha sikerült a szemüveged megtisztítani, netán lerakni... akkor már nem a génjeidben tárolt karmikus hatások, neveltetésed és tudatalattid koszán át szemléled a világot. Akkor már kezdesz tisztán látni.

Az érzékeket felpezsdítő szexuális játékok magasra hevítik belső tüzem.
A szexuális energiát nem kiengedni akarom magamból orgazmus formájában, hanem tarnszformálni Szépséggé/Szerelemmé.
Tehát számomra a kielégülés: "a szépség teremtése" szeretkezés. Amikor szívem-lelkem-testem megnyílik, ilyenkor az Elysiumban/Paradicsomban/Szépségben vagyok. És utána testem-lelkem feltöltődött, kipihent - és nem lefáradt, mint egy hagyományos orgazmus után.