Művészetnek érzi sok ember a nagy hatású előadásokat. Pl. Gomez táncos a tévés tehetségkutató műsorban. Ő átlagon felüli erővel tudta megjeleníteni és átéreztetni az emberekkel a lelki fájdalmat. Erre kevesen képesek. Valóban.

De vigyázat! Fájdalomból van elég. A valódi művészet az életörömet, a harmóniát megismertetni a világgal - nagy átütő erővel. Ady Endre, József Attila, Latinovics Zoltán, és az összes deviáns, depressziós, pszichológiai kórképeket produkáló embert és fájdalomtól, dühtől, önsajnálattól csöpögő műveiket nem célszerű követendő példaként tanítani.
Nem furcsa, hogy a példaként tisztelt művészeink többsége önpusztító (dohányzás, ivás - akkor drog még nem volt) életet élt? József Attila szerint, aki költő akar lenni "pokolra kell annak menni". Hát NEM !

A valódi művész az, aki az átlagembert fölemeli a boldogtalan tömegtudatból egy harmónikus, teremtő tudatállapotba. Pl. Meril Streep https://www.youtube.com/watch?v=9Qh6qNxJIMA