Ne szaladgálj, mint pók a falon! Ne intézz ügyeket! Nem kell intézkedni!
A legnagyobb intézkedési erő a nyugalmad, a hited, hogy minden rendben lesz. Ha már rájöttél, hogy tudatból állsz, akkor ezt megérted.
Olyan világba születtél, ahol az a mítosz él (lásd a meséket, felnőtt filmeket, irodalmi alkotásokat!), hogy meg kell küzdened a dolgokért és harcolnod kell valami ellen. És persze vannak jók és rosszak. (Természetesen te a jó vagy :)) Ez a tudatod nagy része. A tudatalattidban ez van.

Ha felismered, hogy választhatsz egy sokkal kellemesebb tudatot, mítoszt, hitet, valóságot magadnak, akkor választhatod, hogy hiszel (sőt bizonyos vagy) abban, hogy neked nem kell küzdeni dolgokért. Megérdemelsz mindent az életben, hogy teljes legyen az életed. Mint ahogy minden küzdés nélkül megérdemli a mezei pipacs, az erdei rigó és az univerzum bármely más élőlénye, hogy boldoguljon.
És ekkor új pályára állítottad sorsod. A te valóságod már más lesz, mint a rokonaidé, barátaidé - akik változatlanul haladnak ugyanazon a sínen életük útján.
Természetes módon eltávolodsz tőlük átmenetileg. Amint észreveszik, milyen pompás a te utad - egy részük - köréd sereglik. És persze lesznek újak, akik veled tartanak.

Kitűnő alkalom a "nem cselekvés" hatalmas energiáját működésbe lendíteni az advent ideje. A készülődés, várakozás. Nem a karácsonyra készülődünk, hanem sorsunk tavaszára. A teremtő erőnket, a sorsalakító erőnket összpontosítjuk ilyenkor önmagunkba befelé figyelve. A természet is alszik ilyenkor. Majd tavasszal virít ki. Az ember is a természet része. Télen lelassul a tevékenységekben, befelé a tudatalattira, a lelki, szellemi dolgokra figyel, hogy tavasszal - a télen megszerzett - belső erőt, sorsalakító képességet hasznosítsa, virulhasson kedve szerint.

Nyilván nem kezdheted úgy, hogy mélv vízbe ugrasz, mielőtt megtanulnál úszni. Mindent fokozatosan lehet.
Először csak olvasol, elmélkedsz az új elvekről, tanulmányozod. majd el kezded kicsiben gyakorolni. Én kezdtem azzal, hogy nem mérgelődtem, ha nem volt nálam a lakáskulcs, amikor haza akartam menni. Jutalomként 5 perc múlva megjelent a fiam a kulccsal. Később nem stresszeltem, ha a számítógép elromlott. Pár óra múlva működött. Aztán nem voltam olyan pedáns háztartást vezető nő, mint ahogy korábban hittem, hogy kell lennem (inkább meditáltam). Meg mertem tenni önmagam és mások előtt felvállalva, hogy nem vagyok "jó". Ez egy hatalmas lépés volt. Nem akartam másoknak megfelelni többé. Már jónak tartottam magam függetlenül attól, hogy más mit gondol rólam, az életvezetésemről. Szóval amint el kezdesz magadban hinni... egy határtalan lehetőségekkel teli világ bontakozik ki számodra.
Innentől ha abban hiszel, hogy sztár leszel, az leszel. Ha abban hiszel, hogy kemény kűzdés vezet a sztársághoz, kemény küzdéssel jutsz oda. Ha nem lényeges számodra, hogy sztár vagy, vagy pedig egyszeri háztartásbeli, a lényeg hogy boldog légy, akkor boldog leszel. Meg sem kell várni, hogy sztárrá válj.

Ezt az egyszerű kívánságot javaslom: Boldog akarok lenni itt és most, mindig, mindenkivel, minden körülmények között. Ekkor élvezettel fogod megtapasztalni az élet sokszínűségét, mint egy gyerekkori kedvenc játékot. 

Szeretettel adok át neked egy olyan karácsonyi ajándékot, amely a legnagyobb kincs a világon. Ezt a titkot keresik a mesék hősei (a fiatalság forrása), ezt a tudást keresik a világ nagy gondolkodói, a világtól elvonuló szerzetesek, ... mindenki, aki boldogulni szeretne. Miközben olvasod, tartsd szem előtt a következőket: a legnagyszerűbb dolgok végtelenül egyszerűek valamint azt, hogy a kincs sokszor a lábunk előtt hever, de sokan elsétálnak mellette, mert látás (bölcsesség) kell azt észrevenni.                                                       

                           
            A titok: tudatból állsz. 

A tudatos és tudatalatti részed vagy. Vagyis az ismereteid és a tudatalattidban élő mítoszok vagy. A meggyőződésed a te valóságod, a  sorsod.
Ha ezt megérted, akkor már nem a világot  (a főnököd, az anyósod, a kormányt) kell megváltoztatnod és a betegségeket, az öregséget és a halált legyűrnöd, hanem csak magad (a tudatod) kell átalakítanod.

Ha sok szorongásra okot adó dolog van az életedben - akkor sok a szorongás a tudatodban. Ennek ellenszere a hit, remény, bizalom. Bízni, hinni remélni akkor tudsz, ha felülvizsgálod a neveltetésed során a kultúrádban rád rakódott elveket. A félelemmel, aggódással telieket kirostálod. Pl. Azt az elvet, hogy az a jó szülő, aki aggódik a gyerekéért. Ne aggódj, bízz gyermekedben és a sorsban!
Mivel a sorsod a te tudatod, ha a sorsban nem bízol - magadban nem bízol.
Ha tudatosan megválogatod a számodra hasznos életelveket, akkor átalakítod a tudatod, a sorsod. Ez a Nagy Mű, az Opus Magnum (a lélek megtisztítása, felemelése, megváltása és megistenítése).

Ha meggyőződéses materialista vagy, akkor biztos ismered a kvantummechanika legfontosabb tételét, a Schrödinger egyenletet. Én 30 éve, az egyetemen tanultam.
(Itt tanulmányozható: http://metal.elte.hu/~radkat/tortenet/bevez5.htm )
Arról szól, hogy egy elemi részecske több helyen is lehet egy időben. Azóta tudományos kísérlet bizonyította, hogy 1 trillió atom is lehet egyszerre 2 helyen. Vagyis bármekkora tárgy lehet több helyen is. Prof Frank Tipler asztrofizikus megállapítása szerint a tárgyak skizofrén objektumok, amíg a figyelmünket rájuk nem irányítjuk.    
Tehát a valóság attól függően alakul, hogy a figyelmed mire irányítod, hogy a tudatodban mi van.

A valóság megváltoztatására egy szerelemespár is képes. Az X-faktorban Baricz Gergő és Kováts Vera a párbajdal után, amikor a zsűri Verát szavazta ki - elmondásuk szerint - úgy ölelték katarzisban egymást több százezer néző előtt, hogy kizárták a világot. Tudatukat az egységükre fókuszálták. Valóban nem volt számukra ott akkor más, csak ők ketten - szerelemben. Nos ilyen egyszerűen lehet átlépni egy másik univerzumba. És aztán átjutottak egy olyan dimenzióba, ahol ugyanúgy néznek ki, mint korábban, de már kiteljesedve, sok ember szeretetét élvezve léteznek. Az igazi Happy End :) Ez a sorsalakítás, a dimenzióváltás képessége. Ennek eszköze a katarzis. Katarzis során az ember tudata (tudatalattija, sorsa) megváltozik.

A Pál utcai fiúk "Angyal" című száma a szerelem megváltó erejéről:
https://www.youtube.com/watch?v=Mjb8UPl5xqM

Hát ez az én szent karácsonyi ajándékom. A tudás a rendelkezésedre áll. Használd javadra! 

Felnőtt mesék a tudatalattiban élő hitrendszerrel operálnak:

Van jó és rossz.

Kűzdeni kell az igazunkért.

Az apa büszkeségét kell kivívnunk.

A nő egy erős férfi mellett  teljesedik ki.

Ezek azok a mítoszok, amik sorsunkat befolyásolják. 

A tudatos ember, megválasztja, melyekre van szüksége, melyikre nincs.

Azt mondják, sok zsidó elmenekülhetett volna a haláltáborok elől, amikor egyértelműen zsidóellenes lett a politika. De egyszerűen nem akarták látni, nem akarták elhinni, hogy ilyen megtörténhet. Az embereknek a legnehezebb tudomásul venniük a valóságot.

Vagy pl. hihetetlen nehéz tudomásul venni, hogy a párom nem szeret. Addig várok, nem szakítok vele, amíg megcsal. Ekkor már az önbizalmam is romokban. A szakítás óriási veszteséggel történik.

Vagy eszméletlen nehezen látom be, hogy a párt amely mellett letettem a voksom, épp ellenkezőjét mondja, mint néhány hete pl. az IMF-fel kapcsolatban. Nem akarok csalódni! Valakiben bíznom kell, aki megment! Biztos, hogy kapaszkodni kell valakibe? Nézz szembe a valósággal! Indulj nagy kalandra! Fejtsd meg, hogy veheted kezedbe sorsod!

Vagy: a vágyott nyaralás drámai fordulatot vesz egy baleset következtében. Az nem baj, hogy a Facebook-on továbbra is úgy számolok be róla, mint egy csodás élményről. De legalább magamban legyek őszinte: valljam be hogy összeomlott a hitem, miszerint semmi bajom nem eshet. Valljam be, hogy emberként igen törékeny vagyok. Szükségem van nagyobb erőkre, amikkel egységben (amik védelmében) élhetek.

Vagy: Ha választanom kell, hogy a szerelemről mondjak le vagy a barátságról (mert a szerelmem a barátom párja), akkor lássam, hogy bizony az emberlét olyan, hogy akkor is okozunk fájdalmat másoknak, ha nincs szándékunk. Valljam be, hogy csalódtam. És keressem a megoldást!  Tudatosodjak! Mi is az emberi élet? Mi a célja? Mi a barátság? Mi a szerelem? Mik az emberi kapcsolatok lényege? Miért hagyok el szerelmeket, barátságokat? Talán mert változom, új sorsot, új embereket, új helyszíneket bevonzva?Mert az élet célja új dolgok tapasztalása, nem a megrekedés egy embernél, egy helyszínen, egyfajta sorsnál?

Az emberek többsége képtelen őszinteségre, mert vannak olyan mítoszok, amik hamisságát nem akarjuk meglátni. Ilyen az, hogy egy elismert, intellektuális szakember és a rádióban beszél - boldog.

Részlet a nov. 23-i Szakolczay Lajos irodalomtörténésszel készített Kossuth rádiós riportból:

"Csűrös Csilla riporter :-  Könyvek mindenhol. Beszélgetőtársam így érzi jól magát. A riportalany szájába adja, hogy így érzi jól magát, pedig lehet, csak lusta rendet rakni.

- Nincs itt sok könyv. Több könyvvel talán boldog lennék.

- Nem hiszem, hogy nem boldog, hisz azzal foglalkozik, amit szeret, az irodalommal.

- Hogy ne lennék boldog, csak kéne ehhez a boldogsághoz egy minimális pénz. (És panaszkodik, hogy óradíjat nem kap a rádiótól, csak taxipénzt) A riportalany megadja magát. Ha már ennyire akarja, hogy boldog legyen, kimondja hogy boldog.

- Keserves dolog ez. Miért tud mégis mosolyogni? Bár nem mosolygott, csak panaszkodott.

- Mert a boldogság az, hogy - állítólag - értéket képviselek. Állítólag ez a boldogság. de ő már tudja, hogy így sem boldog az ember. De egy ilyen felületes riportban mégsem döntheti meg ezt a mítoszt.

Légy bátor, látni a valót! Leplezd le a mítoszokat! Keresd az igazságot, a megváltást! Különben csak hazug életet élhetsz, aminek egyenes következménye a pofára esés.

Mítosz az is, hogy az anyám jó.
Az ember hihetetlen nehezen néz azzal szembe, ha azt látja, hogy az anyja nem tökéletes. És esetleg, hogy nem szereti. Pedig a szorongás, a depresszió, a stressz gyakran hozza a szülőt olyan helyzetbe, hogy nem tud szeretni. Miután túlléptünk a csalódáson és anyánk hibáztatásán - ideje keresni a válaszokat az élet nagy kérdéseire. Pl. Mi a szeretet? Hogy tudjuk megőrizni szeretetképességünk? Hogy tudunk önállóak lenni? stb.