Az emberi test egy tudat által vezérelt biorobot.
Arra van tervezve, hogy energiákat tároljon és működtessen. Egy eszköz, mint a számítógép merevlemeze.
Az energiák a megszokott gondolkodási sémáink következményei. A szokássá vált energiák hatják át testünk, és ezek következménye a viselkedésünk, a sorsunk, a betegségünk.

Tehát:
Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat! Légy tudatos! Légy felébredett! Légy megvilágosodott! Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is!
Ugyanakkor az istenbe vetett hit, az önfeladás segít megszabadulnod régi szokásaidtól, gondolati sémáidtól, hitrendszeredtől. Így képessé válhatsz az én halála nélkül (az énélmény megtartásával) új szokásokkal, új jellemmel, új sorssal felruháznod magad. 
Ezért ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat, ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet, ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat, ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, és ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!
(a delphoi jóstól)

Mi történik, ha elmesélsz barátaidnak egy jó szaftos fogorvosi történetet magadról? Hogy szenvedtél, kínokat éltél át... stb. Sajnáltatod magad. 
Ekkor vizualizálod a Te sajnálni való lényed. Teremted a valóságod. Minél többször látod magad meggyötörve, annál nagyobb erőt adsz a megvalósuláshoz. Ráadásul mások úgy kezelnek, mint egy szerencsétlent. Az ő teremtésüket is felül kell "írnod".

De az ellenkezője is igaz.
Körülötted mindenki panaszkodik. De Te rendszeresen meg bírod állni, hogy önsajnálatban lubickolj. Ekkor ki tudsz szabadulni a tömegtudatból, a drámákból. A Te valóságodban is lesznek történések, de ezek nem szerencsétlenség felhanggal fognak rád hatni. Kikerülsz a karmád negatív hatásából.

Soha ne sajnáld magad!
Sőt, lásd magad (és mást is) gyakran tisztelettel, szeretettel, jósággal övezve! Érezd magad gyakran szerencsésnek! Olyannak, aki megérdemli és élvezi az élet legteljesebb gondoskodását. Ez a Te tudatos alkotásod, teremtésed, sorsalakításod. Mindenki csodálkozva fog rád tekinteni: "Milyen szerencsés ez az ember!"

Jobb sorsot, boldogabb életet szerelem révén érhetünk el. A szerelem az a közlekedési eszköz, amely segítségével átjuthatunk egy magasabb energetikába, egy nagyobb tudatosságba, a sorsalakító állapotba vagyis dimenziót válthatunk. Ez a tudatosodás női útja.
Szerelem alatt nem puszta szexuális vonzalmat értek, hanem azt, amikor vágyunk a másik teljes lényére, hangjára, illatára, mozdulataira, vágyunk az energiájára. Lehet plátói szerelem is. A lényeg, hogy ebben a tudatállapotban a kundalini (szexuális ill. életenergia) energia fölfelé áramlik testünkben, energiával (tudatossággal) itatva át lényünket.
Tehát vigyázat! Nem személyhez kell ragaszkodni, hanem a szerelmes tudatállapothoz vagyis az energiaszint emelkedéshez!

Az adott helyzetet mindenki a saját szemszögéből, a saját lelki világa szűrőjén át, a saját céljait figyelembe véve értékeli, éli meg.
Olyan, hogy "élj a mostban!" (Eckhart Tolle) egy átlagos ember számára nincs. A most-ot mindenki a saját tudata szemüvegén át érzékeli. A mostot nem lehet leválasztani a múltunkról, a tudatunkat a tudatalattinkról. Viszont lehet a tudatalattink (a sötétség) egyre nagyobb részét napfényre hozni és formálni. Ez a megvilágosodás.
A "mostban élni", a karmájától (lelki terheitől, tudatalattijától megszabadulva pusztán a tudatos lény, a megvilágosodott és aztán átlényegült ember képes. Ő az örök fiatalságban, a természetes bölcsességben, az önzetlen szeretetben él. Halálát, dimenzióváltását nem betegség, öregség okozza. Életében képességei - szellemi és testi adottságai - nem csökkennek. Aki a "mostban él", az nem öregszik.

Arra kell törekedni, hogy az ember tudata minél világosabb (a tudatalatti rész felszínre kerüljön), könnyedebb (megakadásoktól, szenvedélyektől mentes), lazább (alakítható) és hatalmasabb (táguló) legyen. Ekkor uralja az ember a mostot, alakítja sorsát, teremti világát. Ez a tudatosság növelése, a megvilágosodás útja.

Tudni kell megsemmisülni ahhoz, hogy valódi teremtő energiához jussunk. 
Megszabadulhatsz személyiségedtől olyan tevékenységek során, amelyekben megfeledkezel önmagadról és eggyé válsz, egyesülsz valamivel. 
Lehet egy közösségi élmény, lehet egyesülés (közösülés) egy szerelemben, lehet eggyé válnod a mozgással egy tánc, játék közben, lehet egyesülnöd a mindenséggel delfinekkel úszkálva vagy épp egységélményt élhetsz meg meditációban. (dr. Csíkszentmihályi Mihály Nobel díjas pszichiáter áramlásélmény elmélete szerint ez a boldogság.)
Miután feltöltekeztél a semmi teremtő erejével, fejlesztheted tested, ihletett gondolataid papírra vetheted, ábrándozással előre vetítheted jövőd, megalkothatsz egy tökéletes pályázatot vagy egy felejthetetlen ebédet, szóval megalkothatod önmagad, teremtheted a saját világod, uralhatod a sorsod.
Ha képes vagy semmi lenni, minden lehetsz.

Amíg szőnyeg alá söpörjük életünk kulcskérdéseit, addig a boldogságunk kulcsát sem leljük. A tudatunk mélyére a tudatalattiba elrejtett, megválaszolatlan kérdések (Mi értelme az életnek? Mi alakítja sorsom?) folyton nyomasztanak. Ezt a szorongást kell élvezetekkel, újabb és újabb életvezetési technikák megtanulásával elfojtani. Ezek a módszerek hasznosak lehetnek, de csak tüneti kezelés.
Az alapprobléma, a szorongásunk, a sorsnak való kiszolgáltatottság, a halandóság miatt. Ennek felszámolása a valódi megoldás, vagyis a megvilágosodás.
Ekkor elmúlik a szorongás. Elmúlnak az elfojtások. Elmúlik az élvezetektől és az élvezeti szerektől való függés. Elmúlik a mentális és testi betegség.
Helyébe jó közérzet, életkedv, alkotóerő, kreativitás, kiteljesedés érzés, egészség lép.

Jogod van tudni, mitől függ a sorsod.
Jogod van tudni, miért nem sikerül a sokadik párkapcsolatod.
Jogod van tudni, miért pont téged rúgnak ki az állásodból.
Jogod van tudni, miért a Te gyerekeddel vannak nevelési problémák.
Jogod van tudni, miért történik veled baleset. stb.

Az alábbi sorokat csak olyan érett embereknek ajánlom, akikben annyira erős a vágy a boldogság iránt, hogy ennek érdekében mernek szembenézni a valósággal, még ha az fájón illúzióromboló is. 
Nincs megbocsájtó Jóisten. Nincs olyan, hogy ráérsz majd a következő életedben megoldanod a dolgokat.
Természeti törvények vannak. A sorsodra olyan természeti törvények hatnak, mint amilyen természeti törvény (fizika) hat egy lejtőről leguruló golyóra (a nehézségi erő, mint természeti törvény, egyre nagyobb sebességre bírja és gurul fékezhetetlenül, míg valami meg nem állítja). Lassan indul. Először csak észreveszed a gurulását (észreveszed, hogy nem te irányítod életed menetét). Ha őszinte vágy él benned, már ekkor olyan irányt adhatsz a golyónak, ami neked tetszik (már ekkor kitarthatsz elveid mellett megalkuvás nélkül: a párválasztásban, a hivatás választásban, az erkölcsi értékrendedben).
Később a golyó egyre nagyobb sebességgel száguld (a tudatod egyre mélyebben azonosul az egóddal). Már a süvítő szembeszél folyton zavar. Állandó szorongást idéz elő, amit oldani kell alkohollal, szexszel, számítógépezéssel, TV-vel, vásárlással, munkamániával, stb. Már látsz más golyókat falhoz csapódva darabjaira hullni. Már tudhatod, hogy az irányítatlan sors kínos véget érhet. De ilyenkor a sebes golyót már nehezebb uralni (a szenvedélyek, negatív gondolatok, érzelmek, viselkedések rabságából kitörni).

Az alábbiak inthetnek arra, hogy távol vagy igazi önvalódtól vagyis a sorsodat nem tartod a kezedben:
szorongásos tünetek: buliban (sok) pia kell ahhoz hogy felszabadult légy, baleset ér, nem olyan az életed, mint amit elterveztél, később az erősebb jelek a drámai sorscsapások.
Minél tovább halogatod sorsod irányítását, annál nehezebb beleavatkozni (a golyó falnak csapódhat, teljesen megsemmisülve). Ez nem ment meg semmitől, mert nincs halál. Tudat nem vész el, csak átalakul. Most, még emberi életedben van lehetőséged félelemmel teli tudatod békéssé alakítani. Ez egyszerű természeti törvény (a tudat fizikája). Csak azért nevezik Istennek, misztikumnak, mert a tudósok még nem fedezték fel a tudat fizikáját. Mint ahogy a jógik évszázadokkal ezelőtt tudták, hogy az anyag elemi részekből áll, de a tudomány ezt csak a XX. században ismerte fel.

Tehát minél hamarabb veszed kezedbe sorsod irányítását, annál biztosabb a siker.
Ne félj attól, hogy rá kell jönnöd: nem te irányítod az életed! Amint rájöttél, már a megoldás útján vagy. Mert ekkor teret engedhetsz tudatod azon részének, melyet eddig nem ismertél (nevezheted Istennek, tudatalattinak, igazi önvalónak, megsemmisülésnek, teljességnek). Mindegy milyen nevet aggatunk rá, mindegy milyen utat választasz a felébredéshez (Istenhit, meditáció, logikus gondolkodás, szerelem, egyedi életmód...). A lényeg, hogy felismerd az univerzum működését és Te irányítsd a sorsod!

Vigyázat! Az ego (az emberéned) minden lehetséges módon megakadályozza, hogy felismerd örök életű, kiteljesedett lényed. Hisz ez az ego pusztulása.
Előfordulhat, hogy már minden jel figyelmeztet téged, hogy irányt kéne váltanod, de az ego még azt a kérdést sem engedi meg, hogy feltedd: Miért alakul így az életem? Az ego ugyanis magabiztos, mindent tud és nincs segítségre szüksége. Pl. Körülütted válság, rák, cukorbetegség, baleset, stb, van, de számodra mégis az a legizgalmasabb kérdés, hogy a francia borok finomabbak vagy az olasz sajtok.
Ha képes vagy túljárni az ego "eszén", olyan új személyiségre tehetsz szert, amely már biztos alapokon nyugszik, tökéletes egységben a mindenséggel. Ezt az új személyiséget már nem érik drámák, nincs benne szorongás. Maga a nyugodt erő, a könnyedség, az életszeretet.

 Nem lényeges, hogy élő személy volt-e Jézus és hogy szűz volt-e Mária?  Az egész történet jelentéstartalma a fontos. A lényeg, hogy advent idején a lélek magába fordul, várakozik, vágyakozik, szándékozik - vagyis teremt. A várakozás, befelé fordulás során születik meg a módosított sors, az új valóság szellemi alapja. Ha félelemmel teli gondolatokkal vesszük magunkat körül - félelemmel teli sorsot teremtünk. Ha bizakodunk és szépséges, nyugodt érzésekkel töltjük tudatunkat, akkor nyugodt sorsot teremtünk. Ezt a születést ünnepeljük karácsonykor. Ennek a sorsalakító, teremtő erőnek a megújulását vártuk advent során.
Ez fog kivirágozni a tavasz folyamán és pompázik teljes valójában a jövő évben szerelmi, szakmai, és mindenféle egyéb élményként. 

Szeretettel adok át neked egy olyan karácsonyi ajándékot, amely a legnagyobb kincs a világon. Ezt a titkot keresik a mesék hősei (a fiatalság forrása), ezt a tudást keresik a világ nagy gondolkodói, a világtól elvonuló szerzetesek, ... mindenki, aki boldogulni szeretne. Miközben olvasod, tartsd szem előtt a következőket: a legnagyszerűbb dolgok végtelenül egyszerűek valamint azt, hogy a kincs sokszor a lábunk előtt hever, de sokan elsétálnak mellette, mert látás (bölcsesség) kell azt észrevenni.                                                       

                           
            A titok: tudatból állsz. 

A tudatos és tudatalatti részed vagy. Vagyis az ismereteid és a tudatalattidban élő mítoszok vagy. A meggyőződésed a te valóságod, a  sorsod.
Ha ezt megérted, akkor már nem a világot  (a főnököd, az anyósod, a kormányt) kell megváltoztatnod és a betegségeket, az öregséget és a halált legyűrnöd, hanem csak magad (a tudatod) kell átalakítanod.

Ha sok szorongásra okot adó dolog van az életedben - akkor sok a szorongás a tudatodban. Ennek ellenszere a hit, remény, bizalom. Bízni, hinni remélni akkor tudsz, ha felülvizsgálod a neveltetésed során a kultúrádban rád rakódott elveket. A félelemmel, aggódással telieket kirostálod. Pl. Azt az elvet, hogy az a jó szülő, aki aggódik a gyerekéért. Ne aggódj, bízz gyermekedben és a sorsban!
Mivel a sorsod a te tudatod, ha a sorsban nem bízol - magadban nem bízol.
Ha tudatosan megválogatod a számodra hasznos életelveket, akkor átalakítod a tudatod, a sorsod. Ez a Nagy Mű, az Opus Magnum (a lélek megtisztítása, felemelése, megváltása és megistenítése).

Ha meggyőződéses materialista vagy, akkor biztos ismered a kvantummechanika legfontosabb tételét, a Schrödinger egyenletet. Én 30 éve, az egyetemen tanultam.
(Itt tanulmányozható: http://metal.elte.hu/~radkat/tortenet/bevez5.htm )
Arról szól, hogy egy elemi részecske több helyen is lehet egy időben. Azóta tudományos kísérlet bizonyította, hogy 1 trillió atom is lehet egyszerre 2 helyen. Vagyis bármekkora tárgy lehet több helyen is. Prof Frank Tipler asztrofizikus megállapítása szerint a tárgyak skizofrén objektumok, amíg a figyelmünket rájuk nem irányítjuk.    
Tehát a valóság attól függően alakul, hogy a figyelmed mire irányítod, hogy a tudatodban mi van.

A valóság megváltoztatására egy szerelemespár is képes. Az X-faktorban Baricz Gergő és Kováts Vera a párbajdal után, amikor a zsűri Verát szavazta ki - elmondásuk szerint - úgy ölelték katarzisban egymást több százezer néző előtt, hogy kizárták a világot. Tudatukat az egységükre fókuszálták. Valóban nem volt számukra ott akkor más, csak ők ketten - szerelemben. Nos ilyen egyszerűen lehet átlépni egy másik univerzumba. És aztán átjutottak egy olyan dimenzióba, ahol ugyanúgy néznek ki, mint korábban, de már kiteljesedve, sok ember szeretetét élvezve léteznek. Az igazi Happy End :) Ez a sorsalakítás, a dimenzióváltás képessége. Ennek eszköze a katarzis. Katarzis során az ember tudata (tudatalattija, sorsa) megváltozik.

A Pál utcai fiúk "Angyal" című száma a szerelem megváltó erejéről:
https://www.youtube.com/watch?v=Mjb8UPl5xqM

Hát ez az én szent karácsonyi ajándékom. A tudás a rendelkezésedre áll. Használd javadra! 

Mindenki életében eljön az a nap, amikor nem talál életére jó megoldást.
Kinek akkor, amikor rádöbben, hogy a vágyott nagy szerelem sem a boldogság kulcsa életéhez. 
Kinek akkor, amikor rádöbben, hogy a világ életében óhajtott siker maga az elmagányosodás és boldogtalanság...
Kinek akkor, amikor a világ leggazdagabb embereként sem lképes egy betegségből felgyógyulni...
Kinek akkor, ha érthetetlen targédiát él át...
Kinek akkor, amikor egész életében büszke önálló lévén öregségére magatehetetlenné válik...

A lényeg, hogy mindenki életében eljön az a pont, amikor kilátástalannak, megoldatlannak találja az emberi életet. Ez természetes dolog. Hisz nem pusztán az emberéleted, a tárolólemez kell hogy jól működjön, hanem az örökéletű részed, az alkotó lényed,  a tudatod, a program, a lényeg.
Pont ez a cél, hogy rádöbbenj: életed célja nem az hogy minél jobban megúszd ezt a földi létet. Életed célja az, hogy minél nagyobb hatóerőre, teremtő erőre, sorsalakító erőre tégy szert. Ezt pedig csak egy jó software-rel vagy képes. 
Tehát életed célja a software, a tudatod minőségivé tétele. 

A görög katolikus pap hittanórát tartott vasárnap délelőtt a szentendrei gyerekeknek. Elmagyarázta, hogy a Jóisten segítségükre van a bajban, csak bízni kell benne. "Az Úr velem, Ki ellenem?"

Majd a foglalkozás után a szülőkkel beszélgetve elmesélte, hogy mennyire kell vigyáznia az unokáira a játszótéren, nehogy balesetet szenvedjenek.

Hol van itt a hit, a bizalom?
Miért történne bármi baleset a játszótéren?
Természetesen, ha abban hiszek, hogy baleset történhet, akkor az valóban megtörténhet. És természetesen, ha abban hiszek, hogy az élet nehézség, küzdelem és megpróbáltatás - akkor az élet nehézség, küzdelem és megpróbáltatás lesz.

De megerősíthetem hitem abban, hogy az élet lehetőségek tárháza, az élet maga a játékos élvezet. Figyelmem az élet ezen aspektusára irányítom. Akkor az élet maga lesz a lehetőségek tárháza és a játékos élvezet számomra.

Tudatosan döntést kell hoznunk. És a döntésünk mellett következetesen kitartani.
Először csak észrevesszük, hogy már megint a környezetünk félelmei szerint reagálunk, majd képesek leszünk tudatosan másképp reagálni. Sok gyakorlás után pedig reflex-szerűen saját hitünk szerint reagálunk. Ekkor már nem kell figyelnünk magunkra, automatikusan a választott úton halad a sorsunk.

Semmi lényegeset nem lehet megbeszélni. A lényeges dolgokat, amik a jellemet formálják, a sorsot alakítják, a szerencsés fordulatot adják az életben, az egészségjavulást, boldogságot... semmit sem lehet megbeszélni, épp ezért tanulni sem lehet mestertől hagyományos módon. Csak szeretettel. A mester szavait nem kell megérteni, csak szeretni kell a mestert.

Hiába mondod valakinek, hogy ne aggódjon dolgokon... Hiába mondod valakinek, hogy ne érezze, hogy meg kell védenie magát a világgal szemben... hisz a tudata épp azt vonzza be, amitől tart. Hiába beszélsz. A beszéd semmit sem ér. Nem érti meg, hogy ő vonzotta be a cukorbeteg gyerekét, a bevehetetlen kanyart, a pimasz albérlőt... stb.

Az energiád, a lényed, a tudatod, a jelenléted, a szereteted ér valamit. Az mindent ér. Ott sem kell lenned mellette, csak szeretettel gondolni rá a te kiegyensúlyozott, harmonikus lényeddel. A szó semmit sem ér, a gondolat mindent - nem egy gondolat, hanem ezer!

Ezt mondja Jézus a bibliában. Vagyis az egyik világvallás fontos tanítása, hogy gyermeki lelkülettel lehet istenivé válni.

Vagyis: bizalommal, ráhagyatkozással, odaadással.

Vigyázat: nem egyszemélyi felelősségvállalással (isteni ráhagyatkozás nélkül), nem ésszerű döntésekkel!

Hanem bizakodással, hittel, reménnyel, szeretettel. Mint ahogy a gyermek bízik, hisz és szereti feltétel nélkül szülőjét. Ugyanilyen hittel, bizalommal, feltétel nélküli szeretettel fordulj a tökéletes Univerzum felé, mely a sorsodat oly gondosan ügyeli, mint jó szülő a gyermeke sorsát!

Fizikából tanultuk az anyagmegmaradás törvényét: anyag nem vész el, csak átalakul.
Tanultuk az energia-megmaradás törvényét is: energia nem vész el, csak átalakul.
Ma már a tudósok kiegészítették az információ-megmaradás törvényével: információ nem vész el, csak átalakul.

A legfontosabb isteni (értsd univerzális fizikai/természeti) törvény a megmaradás törvénye: semmi sem vész el, csak átalakul.
Tehát: semmilyen cselekedet, kimondott szó, megfogalmazott gondolat, megélt érzelem, tudat vagy élet nem vész el, csak átalakul.

A sorsodat ez az univerzális fizika irányítja. Mint ahogy az elgurított golyót a kezed lendülete lökte egy irányba - a sorsodat a megélt érzelmeid, gondolataid, cselekedeteid, tudatod (világnézeted és késztetéseid) lendítik egy bizonyos irányba. 

Ha a golyót nem véletlenszerűen akarod dobálni, hanem célba akarsz találni, akkor összpontosítanod kell a célra hogy a karod a megfelelő irányba hajítsa el azt.
Ha a sorsod akarod irányítani, akkor összpontosítanod kell az életcélodra hogy a gondolataid, érzelmeid, cselekedeteid, tudatod (világnézeted és késztetéseid) a megfelelő irányba lendítsék sorsod.

Nem neked kell mindent megoldani cselekedet szintjén. Ha beleszakadsz, akkor sem tudod Te megoldani az életedben a legfontosabb dolgokat. Nem befolyásolhatod a tehetséged, az öröklött betegséged, a génjeid, a szerencsét a karrieredben vagy a magánéletedben. Az inaktivitásod, a nem cselekvő tudatod hozza a megoldást (szerencsét).

Beleőrülhetsz megoldhatatlannak tűnő problémádba (gyermeked halála, gyógyíthatatlan betegséged, árvíz elmosta megélhetésed, szerelmi problémád, stb.) De lehetőséged van arra is, hogy ráébredj a megadás erejére. Nem tehetsz mást, el kell engedned emberi akarásod. Szelíden belesimulsz a teljességbe, nem ellenkezel, nem panaszkodsz, nem háborogsz. Csak figyelsz. Figyeled, hogy mi történik. Mint egy kísérlet. "Ha létezel segítő Univerzum, Isten, Természet (a kultúra szerint, amiben nevelkedtél), akkor most megleslek. Nem teszek semmit, csak figyelek."

Én így tettem 2003. egy márciusi hétköznapján. Ott álltam a lakásajtóm előtt fáradtan, szatyrokat cipelve, szomjasan és nem tudtam bejutni, mert nem találtam a kulcsot. Már épp el kezdtem méltatlankodni, sőt mérgelődni, amikor eszembe jutott a bibliai szelídség. Abbahagytam az elégedetlenkedést és figyeltem, mi történik? Közben arra gondoltam, "Te segítő Univerzum, Isten ha vagy, mutasd meg működésed!" -és lecsücsültem az ajtó előtti lépcső tetejére. Alig hogy elhelyezkedtem egy üres nylon zacskón, megjött a "megváltó", a fiam lakáskulccsal a kezében. Szóval működik - mosolyogtam magamban.

Azóta gyakorlom az odaadást, az elengedést, a nem cselekvés erejét. Ha sorban állok, TV-t nézek, olvasok, utazom - valójában befelé figyelek, hagyom hogy az Univerzum ereje járjon át a saját érzelmeim, gondolataim, személyiségem helyett. A hosszú évek gyakorlása során megerősödött bennem a nem cselekvés, nem háborgás, nem emberi akarás ereje. Azóta a sorsom - amire emberként nem volt ráhatásom korábban - pozitív fordulatot vett. És ma már ritkábban kell fegyelmeznem magam, már önkéntelenül is nyugodtan reagálok. Legutóbb például dühösen dudált rám egy nő a Kruspér utcában, hogy nem fér el a parkoló kocsim mellett. Megkérdeztem tőle nyugodtan, lazán: álljak előrébb? És ő meglepődve ettől a természetesen egyszerű reakciótól, így válaszolt: Igen, elég lesz egy pár centit. A szelídség ragadós. :)

Viselkedésmintáinkat már gyerekkorunkban a környezetünktől, családunktól tanuljuk el. Megtanuljuk, hogyan reagáljunk, ha valami nem úgy történik, ahogy nekünk jó. 
Felnőttként reflexből reagálunk a tanult viselkedésminták szerint. Ezek a minták az agyban fizikailag is nyomot hagynak. Mint egy automata ami gombnyomásra mindig ugyanazt teszi, mi is adott élethelyzetre mindig ugyanúgy reagálunk. Pl. Ha valaki az orrunk elől elviszi a kiválasztott utolsó sütit, akkor tehetetlenség-érzet, önsajnálat jár át többségünket. Ekkor az agy befeszül, ebből a kellemetlen szorult érzésből dühvel könnyen kiszabadulhatunk. Pl. ráripakodunk az illetőre - feltéve, ha gyengébb (egy nőre, egy idősebbre, egy kisebbre, gyerekünkre, kutyánkra), egyébként lenyeljük rossz érzésünket.

A legtöbb emberben föl sem merül a gondolat, hogy megfigyelje, mi történik? És hogy rossz érzése a rossz beidegzés - csökkent agyi funkció következménye. Pedig reagálhatnánk tudatosan is: a megváltozott helyzetet és lehetőségeinket mérlegelve hozunk döntést és aszerint cselekszünk. Pl. Az elfogyott süti láttán eszembe jut, hogy egészséges ételekkel akarom kényeztetni testem, és választok egy zamatos almát helyette.

Ha rádöbbenünk, hogy rossz érzéseinket nem más ember vagy a világ okozza, hanem a tanult viselkedésmintáinkba merevedett agyműködés - akkor már csak  kezelni kell agyunkat. Ezt úgy lehet, hogy nem engedünk a reflexes viselkedésnek, hanem megfigyeljük mi történik? Már maga a figyelem egy olyan agyi funkció, amely kimozdít a reflexes automatizmusból. És ekkor már képesek vagyunk szándékaink szerint reagálni az agyi beidegzéseink helyett. Ha rendszeresen így teszünk, akkor új viselkedésmintát alakítunk ki. Így apánk élete, hite helyett saját életet élhetünk, saját magunk választotta sorssal.

Kutyasétáltatás közben elhagytam a kesztyűm. Meg akartam találni, mert karácsonyra kapott kedves ajándék volt, ráadásul divatos, szép és meleg. Éppen ezért nem vesztegettem gondolatot rossz érzésekre (sajnálkozás, mérgelődés, aggodalmaskodás, stb.), hanem tudatosan ellazultam, jó érzéseket idéztem fel magamban (önbizalom, szeretet, jókedv és a gondolat: biztos hogy megtalálom). És így nyugodtan sétáltam végig azt az útvonalat, ahol rálelhettem.
Nos a kesztyű - gondosan kimentve a vizes földről - egy korláton feküdt. (Szinte mosolyogva, hogy "ugye milyen szép lecke ez teremtésből?")
És csak vigyorogtam szélesen.

Mert mire mondjuk, hogy szerencse, véletlen? Aminek az okát nem ismerjük. Amint megismerjük az ok-okozati összefüggést, már logikus dolognak tartjuk.

A céljaink eléréséhez vezető út biztos alapokon kell hogy nyugodjon! A biztos alap pedig az, ha önmagunkat adjuk. A taktikázás, szerepjáték hamar lemeríti belső erőnket. Így hosszú távon eredménytelen. Ez történt a Való Világ Olivérjével is. Kipukkadt az ereje, mert folyton készenlétben állt, hogy valami mást mutasson, mint amilyen a természetes személyisége.
https://www.youtube.com/watch?v=HYCzzZF70Ys

És miért tudott kiemelkedni környezetéből és tartós karriert csinálni Caramel? Mert olyan dalokat énekel, amik a legbenső lényegét tükrözik, amikkel azonosul. Tehát dalválasztásaival, viselkedésével hű önmagához. Ez a sorsalakítás képességét adja számára.
https://www.youtube.com/watch?v=HYCzzZF70Ys

És akkor most kit is kell szidnunk sorsunk alakulásáért?

Milyen módszerrel hat a neveletlen kutyákra a TV sorozat sikeres kutyadokija? 
Mindig a célját tartja szem előtt. Rendíthetetlenül hisz abban, hogy a kívánt irányban fog hatni az állatra. Hite oly erős, hogy határozottan, ésszerűen cselekszik - nem indulatból.
Nincs miért haragudnia a kutyára. Hisz az csak egy tudatlan állat, amely reflexből cselekszik. Tanulmányozta, és megértette a kutyák működését. Innentől egyszerű a sikert elérni: a tudásának megfelelően kell cselekednie - határozottan és tudatosan.

Nos ezt teszi a megvilágosodott is az emberekkel, az élettel.
Mindig a célját tartja szem előtt. Rendíthetetlenül hisz abban, hogy az élete a megfelelő irányba halad. Hite oly erős, hogy határozott, ésszerű döntéseket hoz - nem indulatból.
Nincs miért haragudnia bármire (gazdasági helyzet, kormány, sors, szomszéd, ...) Hisz mindenki az épp aktuális képességei szerint cselekszik (én is).
Tanulmányozta és megértette az "élet" nevű játszma alapvető szabályszerűségeit, az emberek működését. Innentől egyszerű a sorsalakítás: a megszerzett tudást kell a gyakorlatban is alkalmazni - határozottan és tudatosan.

Tudat vagy. Tudások, ismeretek, élmények, reflexek, eszmék, valósággá merevedett hitek halmaza. A tested és a sorsod a tudatod kivetülése. Ha kemény az életed, akkor tudatod egy olyan tudatrészt tartalmaz, mely szerint az élet kemény. Ha tehetséges vagy valamiben, akkor a tudatod tartalmaz egy olyan részt, ami szerint különb vagy az átlagnál, stb.

Hogy milyen tudat vagy, azt az életed, a sorsod és a tested alakulása tükrözi. Ha nem szeretnéd megvárni, hogy a sors tükörként mutassa meg neked az esetleges kellemetlen tudatrészed, akkor figyeld meg gondolataid, érzéseid és a kultúrát, amiben élsz! Majd változtass kedved szerint! Ha rájössz például, hogy pesszimista kultúrkörben nevelkedtél, és ezt az életfelfogást öntudatlanul magadévá tetted, akkor tudatosan változtass a hozzáállásodon! Így új, számodra előnyösebb tudattá válsz. Ez nem könnyű - de semmi új dolog megtanulása nem könnyű eleinte. Vegyél igénybe hozzá módszereket (ezoterika, meditálás, vallás, szerelem, sport, tánc, stb.), bármit, ami segíthet célod elérésében. Hatalmas kalandban lesz részed, egyedi, úttörő élmény, felemelő érzés, hősies feladat, izgalom, kihívás, erőfeszítésed eredményének élvezete - szóval ÉLMÉNY.

És sokat fogsz aludni. Mert az új tudat alváskor erősen dolgozik az agyadban. Agyunk a mély alvás fázisában erősebben működik, mint éber állapotban. Állítólag háromszor annyi vér áramlik ekkor benne. A logikus gondolkodás teljesen szünetel, a tudat legnagyobb része (ezt nevezi a pszichológia tudat alatti résznek) viszont hatalmas munkában van. Ilyenkor kapják meg sejtjeid az új tudatnak, az új sorsnak megfelelő impulzusokat.

„A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” (Róm 10:17) Nem mindegy milyen eszméket hallgatsz, mert a gondolataid adják a hitrendszered.

A hitrendszered pedig a sorsod. Lásd Teréz Anya életét!

Halála után közzétett naplója szerint élete vezérelve volt Istenszerető életet élni. Hihetetlen szenvedésekkel és áldozatokkal  élte életét, mert abban hitt, amit hallott. Mert a keresztény egyház tanításai szerint a szenvedés szükséges és elkerülhetetlen és csak a halál utáni feltámadás hoz megváltást - ő erre hallgatott, ebben hitt.

Teréz anya tipikus NŐ volt, odaadó, erősen befolyásolható. Igen erősen odaszentelte magát egy eszmének... De egy elképzelt lény felé soha nem lehet olyan odaadó és soha nem teljesedhet ki szeretetben valaki úgy mint egy élő ember felé. Egy olyan eszmének, szentelte magát amit egy patriarchális társadalom szült és amelyben egy életélvezetre született Nő úgy élt, mint ha a pokolban lenne. Bár pokoli élete volt, de legalább élet volt, hittel és ÉLMÉNYekkel.

Hogyan alakíthatunk ki pozitív sorsot?

Olyan eszmékre kell irányítani figyelmünket, amik örömteliek, amikre vágyunk, amik teljes lényünket kielégítik. Nem csak a lelkünket, hanem a teljes lényünket - a testünket is. Amiben a nemi szerepünknek megfelelően tökéletesen kiteljesedhetünk itt a Földön. Ez pedig egy nő számára a tökéletes odaadás, a szerelem. Amikor tökéletesen meg tud nyílni,  boldog, ahol kendőzetlenül adhatja önmagát, gondolatait, ösztönszerű késztetéseit, életerejét. Ha a párkapcsolatodban tökéletesen kiteljesedett vagy - ez az a fajta szeretet, ami a Földön megélhető legmélyebb szeretet - ami a tökéletes életkedv, egészség, teremtő erő.

Teréz anya - bár sok embernek nyújtott segítséget - nem élte meg a tökéletes, feltétel nélküli szeretetet. Azt csak szerelemben lehet. És bár milliókon segíthetsz, ha nincs benned ilyen szeretet - nem élsz "Istenben", a teljességben. Mert a mindenható Istent nem vágyni kell, azt szeretni kell feltétel nélkül. Azt nem feltétlenül egy szakállas férfitest formában lehet meglelni. Isten mindenható, tehát mindent áthat. Egy egyszeri hétköznapi nő, aki felhőtlen szeretetben (szerelemben) él, megvalósítja már most, itt  a Földön az Istenben élést.

A férfinak szintén tökéletes lehetőség a kiteljesedésre a párkapcsolat. Egy szerelmes nőre gyakorolt hatásában megélheti hatóereje maximumát. És bár uralkodhat egy császár milliókon, de a Földön megélhető legnagyobb hatalomra, legnagyobb befolyásra szerelemben lehet szert tenni.

„Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek... Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan!”

Ezt a megvilágosodott gondolatot olvastam ma valaki adatlapján. Ez csodás. A lényeg ugyanis a dolgokhoz való hozzáállás. Ez teremti a valóságunkat. Minél több dologtól félünk (egészségtelen ételek, munkahely elvesztése, személyes tárgyaink féltése, agresszió, betegségek, stb.), annál több szorongás van életünkben, annál kevésbé vagyunk boldogok (annál nagyobb a pocakunk).

Tehát az élet célja nem az, hogy minél értékesebb tárgyaink legyenek, hogy aztán féltsük azokat, és rácsokkal válasszuk el magunkat másoktól. Az élet célja, hogy minél szabadabbak legyünk. Számoljunk le félelmeinkkel! Ha ezt valóban sikerült megtennünk, nem is jelenik meg az életünkben tragédia.