Idős korban nem buzog fel a tenni akarás, a vágy a világ megélésére. A gondolatok, élmények többsége a múltban jár. A dolgait kissé lélektelenül végzi A reggeli felélénkülés nehézkes (kávé és hosszas ráhangolódás). Az elöregedett, kevéssé működő szervek (agy, hormonok, érrendszer, emésztés) az életkedv hiányát adják. Majd az ember kileheli a lelkét. Vagyis végleg megszűnik evilági lelkesültsége. Egy másik világra irányul tudata.

Fiatalon még az ember lélekkel teli, lelkes. Így ébred: "de jó, hogy elkezdődött a nap! Alig várom, hogy részt vehessek benne! Biztos ma is lesz egy csomó - lélekemelő - élmény!" Nem csak reméli, de biztos benne, hogy a nap tele lesz jó dolgokkal. És jó kedvűen kelünk fel valami élvezetes dologba kezdve, pl. játszva kutyánkkal a szabad levegőn.

Nos az a megvilágosodott ember, aki már átlényegült - ilyen fiatal. A jó közérzetét  megalapozza egészségesen működő teste is. A fiatalsága nem más, mint az egészsége. Egészséges gondolatai, érzelmei, életszemlélete, életmódja.

A capoeira az egyik legideálisabb edzés típus az egészség, a fiatalság megőrzésére: a fordított testhelyzet biztosítja a fej jó vérellátást, a körkörös mozdulatok kiegyensúlyozzák energiáinkat, hajlékonnyá, könnyeddé, erőssé egészségessé tesznek.

https://www.youtube.com/watch?v=6H0D8VaIli0&feature=related

Ne áltasd magad! Nincs egészséges öregség.
Az öregség maga betegség. A test azért öregszik, mert már nem működnek egészségesen a sejtek, elhalnak neuronok, az agy már nem tudja tökéletesen irányítani a szervezet regenerálódását. A logikus gondolkodás elhatalmasodása (a hit hiánya) szorongáshoz, betegséghez, öregséghez vezet. Az a világnézet, hogy tennem kell azért, hogy jól éljek, hogy munkám legyen, hogy el ne veszítsem szeretteim, hogy jó nő legyek, hogy jó feleség, hogy jó anya, hogy jó szerető, hogy jó munkaerő, hogy jó gyermeke szüleimnek, hogy jó állampolgár, stb...hogy mindenért nekem személyesen kell tennem... és hat rám a válság, a járvány, stb... ez a hit, remény nélküli állandó felelősségérzet meghaladja az erőt, szorongáshoz vezet. A szorongásból fejlődnek ki a betegségek.
A gondolkodásmód fiatalossá visszaállításával azonban visszafiatalodik a test. A gyermeki, gondtalan, problémamentes gondolkozásmód vezet az egészséghez. Ahhoz, hogy csupa egészséges gondolatunk, érzelmünk legyen a mítoszainkat, a kultúránkat, a hitrendszerünket kell kiigazítani. Rá kell jönnünk, hogy a testünk nem más, mint a hitrendszerünk, a tudatunk, a valóságunk. És ez a felébredés, a megvilágosodás. Ezzel a tudással már nem kell megöregedni.

"Minden igazi gondolkodás a tudatalattiban ill. álomban zajlik." hallhattuk Gábor Dénes Nobel díjas professzortól, a holográfia feltalálójától 2011.11.16-án a Kossuth rádió tudományos műsorában egy hangfelvételről.

Tehát vigyázat az igazi gondolkodás nem a logikus agyféltekés elmélkedés, hanem a gondolkodásmentes harmóniából megszülető felismerés.

Nem. Gondolkodom, tehát hajlamos vagyok egy beszűkült tudatállapotra, ami veszélyes, mert az agynak csak kicsi részét (a logikus részt) működteti.

Ha valaki túl sokat gondolkozik, pl. szellemi munkát végez, hajlamos az agyát egy kóros működésre szoktatni. (Ezért néz ki sok tudós furcsán félkegyelműnek) Ekkor (pl. egyetemek után) kifejezetten gyakorolni célszerű vissszaállítani a teljes agyműködést (intuíciókkal, ösztönvilággal együtt). Ebben segít a zene, a szerelem, a meditáció, az egyszeri fizikai munka (egy mosógép bekötése, egy szoba kifestése)

A 4 elemit végzett nagymamám 94 évesen is értelmes, a világ iránt érdeklődő, intelligens ember volt.

Iskolában azt tanultuk: az eszközhasználat emel az állatok fölé. Mára kiderült, hogy a csimpánzok sok eszközt használnak. De még a madarak (pl. a varjú időnként kődobálással szerez ennivalót) és gerinctelenek (megfigyelték, hogy polip búvóhelynek kókuszdióhéjat cipelt magával) is használnak eszközöket. Jane Goodall etológus azt is megfigyelte, hogy a majmok képesek ravaszul hazudni, elrejteni mások elől bizonyos tárgyakat, tervszerűen cselekedni, tehát emberi jegyeket mutatni.

Mitől ember hát az ember? Attól, hogy képes önmagát megfigyelni. Képes megfigyelni a külsejét, mozgását, viselkedését, érzelmeit, gondolatvilágát, életét. Vagyis az ösztönös (alvó) lényén kívül van egy tudatos, figyelő része.
Nos, minél kisebb valakinek ez a tudatos része, annál inkább ragad bele szenvedélyekbe (stimuláló szerek, viselkedésminták, ideák). Minél kiterjedtebb a tudatossága, vagyis minél jobban képes kívül állóként megfigyelni magát (érzelmeit, késztetéseit, szokásait, tetteit), és a megfigyeltek alapján döntést hozni, annál inkább ember az illető.

"A gondolataim az én szajháim: hálok velük, de nem veszem feleségül őket."

A blogolás, gondolkodás - bár okos dolognak tűnik - lényegi dolgokat nem old meg. A valódi megoldások azok, amik nem csak fejben történnek meg, hanem egész lényünkben. Tehát nem elég elméletben tudni valamit, aszerint kell tenni, élni. A megélés, az élmény, ami számít.